Reggel mikor felébredtem és kinéztem az ablakomon megpillantottam a már rég óta várt gyönyörű hóesést. Nagyon megörültem. Régi pillanatokat és hangulatokat ébresztett fel bennem. Szeretem a havat. És amikor este esik. Imádok olyankor kiállni a hóra és csak forogni és hallgatni a nagy csöndet, meg ahogy esik a hó. Azok az apró kis neszek valamit felébresztenek bennem. Valami szépséget és valami nyugodtságot. Valamit a gyerekkoromból, amikor hóembert építettünk, amikor megdobáltuk egymást hógolyóval. Vagy amikor Apukám húzott a szánkómon és én olyan szabadon nevettem mint még akkor sose, és élveztem, és imádtam ahogy egyre gyorsabban húzott... :)
2007.12.15. 13:10
Time after Time...
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kellezis.blog.hu/api/trackback/id/tr78264794
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Szólottatok