Végre hazaértem! Ez annyira jól esik, hogy el sem tudom mondani. Imádok itthon lenni a szobámban és bekapcsolni a gépemet és megnézni jött-e új üzenetem hajnal óta és hallgatni a petőfit és közben azon gondolkodni, hogy ha hulla fáradt vok, mitől van még is jó kedvem. És mosolygok és vidám vagyok,ugyanakkor meg iszonyat fáradt. Most jóllaktam. Hazaértem és megint nem tudtam nekiállni megcsinálni a kajámat, hanem azt ettem amit Édesanya főzött. És annál finomabb kaja nincs is a világon, így nem is tudtam neki ellenálni, pláne, hogy már kint éreztem hogy rántott hús az "ebéd" és almaszósz és hhhhhhhhhhhhmmmmmmmm. Most köbö mint egy jóllakott napközis. De még hátra van vagy 40 levél megcímzése tértivevényesként és ááááá. Meg vagy 170 beavatkozási lap összetűzgélése. Nem baj hosszú az éjszaka és amúgy sem lesz a tv-ben semmi érdekes.
Ma is vagy 50-enen megkérdezték, mikor leszek már helyi munkás...ááááááááááááááááááááá...
Ma is vagy 50-enen megkérdezték, mikor leszek már helyi munkás...ááááááááááááááááááááá...
Szólottatok